|
H I R D E T É S |  |  | |
|
|
| Magazin a munkaadóknak |
A tartalomból:
|
|
 |
| A munkaszerződés módosításának szabályai |
|
A munkaszerződés módosítására is a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy A munkaszerződés módosítását is írásba kell foglalni, amelyről a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés-módosítás érvénytelenségére csak a munkavállaló - a módosítást követő harminc napon belül - hivatkozhat.
Ha a munkavállalót megállapodás alapján határozott időre a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatják, a határozott idő lejártát követően a munkaszerződés szerint kell tovább foglalkoztatni, és munkabérét az időközben bekövetkezett bérfejlesztésekre tekintettel módosítani kell.
Nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás). Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.
Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani.
Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a kiküldetés, kirendelés időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.
Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél.
Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett, munkaidejének meghatározható részében más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót a díjazás a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg.
Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani. |
A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés a) pont], továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság (139. §) megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.
Ha a munkavállaló
a) a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás, illetve
b) a foglalkoztatás határozatlan időtartama
vonatkozásában kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva - jogos érdekére, így különösen a munkaszervezés körülményeire, a gazdaságos működés és a munkakör betöltésének feltételeire tekintettel - dönt a módosításra vonatkozó ajánlat elfogadásáról. A munkáltató a döntéséről tizenöt napon belül írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni.
A munkáltató az előbbiek szerinti foglalkoztatás elősegítése érdekében köteles a helyben szokásos módon, megfelelő időben a munkavállalókat tájékoztatni azokról a munkakörökről, ahol a munkaszerződés előbbiek szerinti módosítására lehetőség van.
A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleménybemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges.
Az ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani.
A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni. Ezektől a rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.
|
|
|
 |
[ vissza>> ]
| Jelentősen módosul a közbeszerzési törvény - törekvés a KKV-k segítésére |
|
Az Országgyűlés 2010. július 22-én elfogadta a T/582. számú törvényjavaslatot, mely 2010. augusztus 1. és szeptember 15-ei hatállyal sok tekintetben módosítja a jelenleg hatályban lévő közbeszerzési törvényt. A módosítás egyik indoka az volt, hogy a kis- és középvállalkozások több munkát nyerhessenek a közbeszerzéseken.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőknek ezután kötelező lesz elfogadniuk a részajánlatokat is. Ennek köszönhetően a beszerzés tárgyának részekre osztásával a kisebb cégek is be tudnak nyújtani ajánlatot. Mindemellett a törvény továbbra sem engedi meg, hogy egy beszerzést azzal a céllal feldaraboljanak, hogy a kisebb egységekre ne kelljen kiírni közbeszerzést. A kötelező egybeszámítás alól az építési beruházásoknál a módosítás kivételt enged, ezzel szintén a kisvállalkozók járnak jól.
Az ajánlattevők részéről a pénzügyi alkalmasság teljesítése sokszor kritikus pont. A módosítás kitér arra, hogy akármilyen pénzügyi alkalmassági feltételt ír elő az ajánlatkérő, egy kezdő vállalkozás is ajánlatot tehet, feltéve hogy volt már olyan összegű árbevétele, amely eléri a beszerzés összegét.
Jelenleg az ajánlatkérő az egymilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégeket kizárhatja a közbeszerzési eljárásból azért, hogy a kisebb társaságokat előnyben részesíthesse. A módosítást követően ez a határ 100 millió forintra csökken.
Különösen a kis cégeket hátráltatja az ajánlatokhoz csatolandó sok igazolás. A módosítás lehetővé teszi, hogy a különféle közhiteles, elektronikus nyilvántartásokból beszerezhető információkról ne kelljen igazolást beadni, hanem azokat maga az ajánlatkérő ellenőrizze. A referenciákról nem lehet igazolást kérni, el kell fogadni ajánlattevő nyilatkozatát.
A körbetartozás enyhítésére szolgáló új szabály szerint, ha a fővállalkozó részszámlát nyújt be az ajánlatkérőknek, akkor be kell jelentenie azt, hogy az általa igénybe vett alvállalkozóknak milyen összeggel tartozik, és először csak erről állíthat ki számlát. Ha ezt követően igazolja, hogy kifizette az alvállalkozóit, akkor jogosult az ellenérték további részéről számlát kiállítani. A késve vagy egyáltalán nem fizető cégeket a módosítás szerint két évre ki kell zárni a közbeszerzésekből.< /p>
Amennyiben egy cég 25%-ot meghaladó mértékben fog részt venni a szerződés teljesítésében, akkor őt alvállalkozó helyett közös ajánlattevőként kell szerepeltetni a dokumentációban.
Megszűnik az a szabály, hogy a közösségi értékhatár fele feletti építési beruházásokat a közösségi értékhatár feletti eljárásrend szerint kell lefolytatni, így az ilyen építési beruházások lebonyolítása is egyszerűbb lesz, így a KKV-k könnyebben tudnak indulni és nyerni ezen közbeszerzési eljárásokon.
Bővül a kivételek köre azzal, hogy a nemzeti értékhatárú eljárás szabályait nem kell alkalmazni a hideg élelmiszer, főzési alapanyag, zöldség, gyümölcs, beszerzésére, ez lehetővé teszi, hogy ezeket őstermelőktől, KKV-któl szerezzék be az ajánlatkérők.
A módosítás kiterjeszti az előzetes vitarendezés lehetőségét minden eljárási cselekményre. Eddig csak az eljárás eredményéről szóló összegezéssel kapcsolatban lehetett ilyet kezdeményezni. Előzetes vitarendezést az ajánlati felhívás és dokumentáció miatt olyan érdekképviseleti szervezet vagy kamara is indíthat majd, melynek tevékenysége összefügg a közbeszerzés tárgyával.
A módosítás csak arra az esetre rendeli hamis adatszolgáltatás miatt kizárásra az ajánlattevőt, ha a hamis adatszolgáltatás célja ténylegesen olyan adat szándékos hamis közlése volt, amely adat valóságos tartalma miatt az ajánlattevőt kedvezőtlenebbül elbírálták volna el, vagy ajánlata érvénytelen lett volna.
Az egyik új szabály szerint a jogerős határozattal megállapítottan nem, vagy késve fizető cégeket 2 éven keresztül ki kell zárni a közbeszerzési eljárásokban való részvételből. Hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevétele ezentúl nem kötelezettsége, csak jogosultsága lenne az ajánlatkérőknek. Ha az ajánlatkérő rendelkezik olyan szakértelemmel, hogy nem érzi szükségesnek külső tanácsadó bevonását, akkor a módosítás hatására olcsóbban tudja lefolytatni a közbeszerzési eljárásait.
A módosítás szerint a hirdetmények Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága általi ellenőrzése csak akkor kötelező, ha a közbeszerzést európai uniós támogatásból valósítják meg és nem hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi meg a hirdetményt a Szerkesztőbizottságnak. Az eredményhirdetés és szerződéskötés közötti - jelenleg 20 napos - kötelező várakozási időt csökkenteni lehet 12 napra.
A módosítás visszaállítja a 2009. április előtti állapotot arra vonatkozóan, hogy egyszerű eljárásban meghatározott érték alatt hirdetmény közzététele nélkül is lehetséges 3 ajánlat kérése, ilyenkor a minimális ajánlattételi határidő 15 nap. A módosítás hatályba lépésétől kezdve az ajánlatok bontásakor lehetőséget kell biztosítani a felolvasó lap megtekintésére.
Csökkentették a jogorvoslati eljárási díjakat, de csak arra az esetre, amennyiben a jogorvoslat nem az eljárás eredménye ellen szól. A korrupció visszaszorítása érdekében született az a szabály, hogy ha csupán egyetlen ajánlat marad versenyben, akkor azt is értékelni kell, így elkerülhető, hogy eredménytelen legyen az egész eljárás.
Szintén a korrupciót csökkenti az az új kikötés, mely szerint csak összefűzve lehet a közbeszerzési ajánlatokat beadni, így nem lehet azokban utólag lapokat cserélni.
Ezzel az eddig az ajánlatkérők gyakorlatában meglévő előírás emelkedett törvényi erőre.
A közbeszerzési törvény további módosításairól itt olvashat: http://www.kozbeszerzok.hu/dokumentumok/100706/582.pdf
|
|
[ vissza>> ]
| Augusztius 1-től új alkalmi foglalkoztatás |
|
A munkaadók által kifogásolt naponkénti elektronikus bejelentési kötelezettség nem változik,
de a munkavállalóknak és a munkaadóknak is több ponton előnyösebb az új, egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, amelyet szintén ma fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály augusztus 1-jén lép hatályba.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait a mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunkára, továbbá az alkalmi munkára lehet alkalmazni. A megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámot alapul véve az így foglalkoztatottak létszáma nem haladhatja meg 1-5 fő között a 2 főt, 2-20 fő között a 4 főt, 20 fő átlagos statisztikai létszám felett pedig a munkavállalók 20 százalékát.
Ha a munkaadó főállású munkavállalót nem foglalkoztat, akkor jogosult az éves munkaidőkeret 20 százalékát meg nem haladó időtartamban alkalmi munkásokat, egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazni. Az alkalmi munka összesen legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig tarthat.
A közteher mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunka esetén napi 500, míg alkalmi munka esetén napi 1.000 forint. Ezt a munkaadó fizeti, a munkavállalónak kifizettet bérnek viszont az egésze jövedelem, és a munkavállalónak bevallást sem kell tennie arról. A közterhet a következő hónap 12. napjáig kell átutalni. |
Az egyszerűsített módon foglalkoztatott nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
A nyugellátás számításának alapja az egyszerűsített foglalkozatásból származó jövedelem összege. Az adóhatóság a befizetett közteher összegéből a magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállaló esetén 91,8 százalékot, (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 69,9 százalékot) a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 21,9 százalékot a munkavállaló magán-nyugdíjpénztárának, 1,4 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak és végül 6,8 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.
A munkavégzés megkezdése előtt kell a foglalkoztatottat bejelentenie a munkaadónak. Az APEH-hez való bejelentés történhet az ügyfél kapun keresztül elektronikusan (interneten), telefonon, sms-ben, továbbá írásban is. Ez utóbbi esetben a törvényjavaslat mellékletében szereplő munkaszerződést kell - kitöltve - eljuttatni az adóhatósághoz.
penzcentrum.hu
|
|
|
|
[ vissza>> ]
| Tájékoztató a helyi iparűzési adónemekre teljesített befizetésekkel kapcsolatban |
|
A helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény rendelkezései
szerint a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok 2010. június 29-ével visszakerültek az önkormányzati adóhatósághoz.
A 2010. június 29-én megjelent tájékoztatóban felhívtuk a Tisztelt Adózók figyelmét arra, hogy a helyi iparűzési
adóval kapcsolatos adószámlára az állami adóhatóság a 2010. június 28-i, mint legkésőbbi terhelési dátummal
teljesített befizetéseket fogad(hat)ja el.
Tekintettel arra, hogy továbbra is érkeznek befizetések az állami adóhatóság helyi iparűzési adó számlájára,
ezért ismételten felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a 2010. június 29-e után átutalt, postára adott
befizetéseket az állami adóhatóság haladéktalanul "visszafordítja", visszautalja a befizető számára.
Az ideiglenes és/vagy állandó jellegű iparűzési adót 2010. június 29-től már az önkormányzathoz kell befizetni.
Az esetleges későbbi adóhiány, illetve az önkormányzati adóhatóság által a késedelmes fizetés miatti késedelmi pótlék
felszámításának elkerülése érdekében kérjük, szíveskedjenek a leírtakat betartani. |
A fizetési kötelezettségre vonatkozó
adatokat az állami adóhatóság átadja az önkormányzati adóhatóságnak, így, ha adózó június 29-től nem fizeti meg adóját
vagy egyéb iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettségét, akkor az önkormányzati adóhatóság késedelmi pótlékot számít(hat)
fel rá, sőt ellenőrzési eljárás során adóhiányt is megállapít(hat).
A 2010. szeptember 15-én esedékes iparűzési adóelőleg szintén az önkormányzati adóhatósághoz fizetendő.
|
|
|
|
[ vissza>>
| Illetékmentessé válik a gazdaságátadás |
|
Hétfőtől adó és illetékmentesen, apáról fiúra szállhat a családon belüli gazdaság, ekkor lép hatályba az erről szóló új rendelkezés, amely pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben.
A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a tárca a nyár elején kezdeményezte az illetéktörvény módosítását. Mint írták, az új jogszabály segíti az egymást követő nemzedékek kapcsolatának erősödését, a családon belüli gazdálkodás folytonosságát, stabilitását.
Mentes a vagyonátruházási illeték alól a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló) valamint ingó - ide értve a gépjárművet és a pótkocsit is - tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése közeli hozzátartozóknál.
|
Az illetékszabályok módosítása elősegíti, hogy a tradicionálisan mezőgazdasági tevékenységből élő családokban többletteher viselése nélkül, - ne csak öröklés jogcímén, - átörökíthető legyen minden, ami a mezőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges.
A törvény összhangban áll az európai vidék- és agrárpolitikával, amelynek alapjait az egyéni és családi gazdaságok adják.
|
|
|
|
[ vissza>>
|
Gyakran kérdezik cégvezetők, hogy milyen juttatásokat kaphatnak azok, akik nem munkaviszonyban végzik a tevékenységüket. A megbízási jogviszony esetén az Szja törvény cafeteria rendelkezései nem alkalmazhatók.
Sajnos a kedvezmények csak a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai esetén jelennek meg a béren kívüli juttatásokra vonatkozóan.
Náluk azonban egy gáláns nyitást találunk az Szja tv. 71. paragrafus juttatásaira. A (6) bekezdés szerint e paragrafus alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás és munkavállalónak minősül a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.
Ez alapján a törvényben felsorolt juttatások (étkezés támogatása, üdülési csekk, internet, Széchenyi Pihenő Kártya, iskolakezdői támogatás, helyi bérlet stb.) mind kedvezményes adózással biztosíthatók a személyesen közreműködő tagok számára is.
A munkáltató, illetve a munkavállaló 71. paragrafus szerinti
|
meghatározását értelemszerűen a paragrafus egészére kell alkalmazni, akkor és úgy, ha más törvény nem szabályoz ettől eltérően.
A cafeteria pénztári elemeire azonban külön szabály van:az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (1) bekezdése alapján munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja.
Ennek figyelembe vételével arra a következtetésre jutunk, hogy az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény alapján önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulást csak munkáltató adhat a vele munkaviszonyban álló munkavállalójának.
Emellett azért marad bőven lehetőségünk, hogy a személyesen közreműködő tagok is kivehessék részüket az adótörvényben megfogalmazott kedvezményekből.
|
|
|
|
[ vissza>>
[ munkaadó regisztráció]
|
|
|
KEZDŐLAP
